Gasztro turizmus - Szállás

A Bertilla Borvilla Bt. Nemesnádudvaron a történelmi pincefaluban alakította ki vendéglátásra és borkóstolók tartására alkalmas pincéit. Előzetes bejelentkezés mellett vállaljuk rendezvények, borkóstolók, előadások lebonyolítását.
A pince alkalmas akár 90 fő egyidejű fogadására.

Várjuk borainkra, helyi ételeinkre és Nemesnádudvar múltjára, jelenére kíváncsi vendégeinket!

Etsberger Edit, Etsberger József
tulajdonosok

Cím: 6345 Nemesnádudvar, Máriavölgye pincesor 553.
Nyitva tartás: Előre egyeztetett időpontban!
Kapcsolat: Etsberger József +36 30 9982 638
etsbergerj@globalpraxis.hu

A hagyományos eljárással készített borok kóstoltatásával, vendégek fogadásával már évek óta foglalkozó Etsberger család 2004-ben megvásárolta a falu régi reprezentációs pincéjét, amelyet a külső forma megtartása mellett teljesen felújított. Kialakításra került egy melegkonyha, egy 30 fős borozó terasz, és egy 90 fős borkóstoló helyiség. Üzemeltetését a Bertilla Borvilla Bt. végzi.

A saját termelésű borok mellett a nemesnádudvari borverseny aranyérmes borai kóstolhatók, az ételkínálatban a helyi, ill. vadspecialitások dominálnak. A kialakításra került vendégszobákban 5 főt tudunk fogadni. A szabadidős programok a gímszarvas, ill. apróvad vadászattól disznóvágásig terjednek. Mivel a német nyelvet, mint anyanyelvet a tulajdonosok ápolják, a külföldi, főleg német nyelvterületről érkező vendégekkel történő kommunikáció sem okoz problémát.

Borászat és vendéglátás az Etsberger család életében Nemesnádudvaron

Az 1724-ben betelepült Leonard Etsberger mestersége takács volt, de a kezdeti megélhetési gondok leküzdése érdekében intenzív mezőgazdasági tevékenységet folytatott, mint minden falubéli. A területi adottságokat kihasználandó – homokos, löszös domboldalak, napsütötte lejtők – fontos ágazat volt a szőlőtermesztés, borkészítés. Néhány év alatt a falu körül jelentős szőlőültetvények alakultak ki, sőt az 1800-as évek elejére megszülettek a borospincék is. Először a 40m szintkülönbségű Duna vízgyűjtő medre és az alföldi lap közötti vízvájta nyiladékok két oldalába fúrt un. lyukpincék, később a présházak épültek meg. Az Etsberger család pincéje 1820 körül készült. A pincefalu közvetlen a falu mellett található, közel 700 közvetlenül egymás mellé épült pincéből áll. Jellegzetessége, hogy a bor tárolására használt, földben lévő részbe nem lefelé, hanem befelé kell menni, ami jelentősen leegyszerűsíti a hordók tisztítását, a borok kezelését.

Az 1945-ös kitelepítés nem kerülte el a családot sem, házat, pincét, jószágot és ingóságot elveszítve, de egy falu közeli tanyán maradva vágott neki a jobb jövőnek. Az első dolga a családnak a régi, saját pince bérlése volt, amelyet 1956-ban  visszavásárlás követett. A szőlő és bortermelés függetlenül az uralkodó politikától mindig életben maradt, illetve életben tartotta az itt élőket. Ez a mottó a mai napig él, így egy ragyogóan karbantartott, működő sváb büszkeséggel ápolt pincefalut találunk Nemesnádudvaron.

NEMESNÁDUDVAR

Hazánkban kisebb-nagyobb megszakításokkal az Árpád-kortól egészen múlt századig telepedtek le németek. Az első nagyobb települési hullám Német-római Birodalomból érkezett Szent István király feleségével, Gizellával, aki bajor volt. A mai Magyarországon élő németek őseinek többsége azonban később érkezett. A török kiűzése után belső telepítéssel nem lehetett megoldani az elnéptelenedett területek “feltöltését”, ezért III. Károly, Mária Terézia, II. József, az utánuk következő uralkodók egészen az 1830-as évekig szervezetten telepítették be németeket. A XIX. század végére számuk elérte a 2 milliót. A trianoni országcsonkítást követően, majd az erőszakos beolvasztási kísérlet következtében csökkent a német lakosság. A jelenlegi helyén 1724-ben az elhagyott, pusztává vált vidéken új falu jött létre. A Rajna-Majna vidékéról frank nyelvjárást máig is beszélő, a szőlőkultúrát itt meghonosító, földművelő német népcsoport érkezett Csáky Imre kalocsai érsek hívására.

Pusztító árvizek, tüzek, jobbágyi adóterhek tették küzdelmessé életüket: megaláztatásaik hasonlósága miatt vérükkel kapcsolódtak a magyarság történelméhez egy emberibb lét reményében. Életösztönük, szorgalmuk, hitük a maguk erejében formálta a falu mai arculatát s alapozta meg a ami jólétünket.

Die Ersten fanden
hier den Tod
Die zweite Generation
auch noch Not
Und nur die Dritten
das Brot

– tartja az emlékezet.

HAJÓS-BAJAI BORVIDÉK

A régebbi “Alföldi borvidék” egy részéből (délnyugati rész) 1990-ben jött létre. A borvidék elnevezését Hajós-vaskúti borvidékről az új bortörvényben újra változtatták és a szőlőtelepítést a korábbi I. és II. osztályú területeken kívül a “szőlőkataszter” szerinti III. osztályú határrészein is engedélyezték. Az ehhez tartozó településeken a szőlőültetvények talaj és klímaviszonyai kedvezőbbek, mint az Alföld más részein lévők. A hőmérséklet viszonyok a tenyészidőben a vörösbor termelés számára is kedvezőbbek. A téli fagyveszély is kisebb, főként a homokhátság átlagánál magasabb fekvésű területeteken. A talajadottságok is jobbak, mert itt a löszön és a homokon kialakult talajok nagyobb arányban vannak jelen. Fajtaszerkezetben a hagyományos alföldi fajták (Kadarka, Kövidinka, Ezerjó, Olasz rizling, Izsáki stb.) mellett már számottevő a Chardonay, a Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, ill. a Kékfrankos, a Zweigelt, a Kékoportó, Cabernet franc, a Cabernet sauvignon területe is. A fehérborai közül jelenleg már nagyobb arányt képviselnek a rangos minőségi fajták, a vörösborok pedig gyakran a legjobb hegyvidéki vörösborokkal is felveszik a versenyt.
Jelenleg Nemesnádudvar körül 200 hektár szőlőterületen, 150 helyközségi tag borászkodik.